Térdprotézis műtét

Ha a térdizület olyan súlyos mértékben elkopott, hogy a beteg fájdalmai más módszerrel már nem uralhatóak, valamint a mozgáskorlátozottság és a deformitás sem oldható meg egyéb módszerekkel, a térdprotézis beültetés jelentheti a végleges megoldást.

A műtét teljes, vagy közel teljes fájdalommentességet biztosít, visszaadva a beteg számára a mozgás, munka és akár a sport lehetőségét is.
Tudni kell azonban, hogy ezek az eredmények valamelyest elmaradnak a csípőprotézisnél tapasztaltaknál. Ennek oka, hogy a térd esetében lényegesen bonyolultabb izületről van szó.

Térdprotézis és műtét

Amennyiben a térdizület olyan súlyos mértékben elkopott, hogy a beteg fájdalmai más módszerrel már nem uralhatóak, továbbá a mozgáskorlátozottság és a deformitás sem oldható meg egyéb módszerekkel, a térdprotézis beültetés jelentheti a végleges megoldást.
A műtét teljes, vagy közel teljes fájdalommentességet biztosít, visszaadva a beteg számára a mozgás, munka és akár a sport lehetőségét is.
Tudni kell azonban, hogy ezek az eredmények valamelyest elmaradnak a csípőprotézisnél tapasztaltaknál. Ennek oka, hogy a térd esetében lényegesen bonyolultabb izületről van szó, mely túlságosan felületesen helyezkedik el; nem veszi körbe olyan vastag és jótékony hatású szövetpárna, mint a csípőizületet. Ebből adódik az a panaszrendszer, mellyel a betegek gyakran fordulnak orvosukhoz a műtétet kövezően. Természetesen itt inkább amolyan „kellemetlenségről” van inkább szó, mely össze nem mérhető azzal a fájdalommal, melyet a műtét előtt éltek át a betegek.
 

Milyen vizsgálatok elvégzése szükséges térdprotézis beültetése előtt?

Mint minden műtétnek, a térdprotézis beültetésnek is számos veszélye, komplikációja lehet. Ezért a tervezett beavatkozás előtt körültekintő kivizsgálás javasolt. Ez vér- és vizeletvizsgálatból, továbbá egy rutin góckutatásból áll.

Vérvizsgálat
vérkép, We, CRP, Kalium, Natrium, Creatinin, CN, GFR, vércukor, HgbA1c, fehérje, albumin, GOT, GPT, gamma-GT, ALP, LDH, bilirubin, hugysav, cholesterin, HDL, LDL, prothtrombin, INR, vércsoport    

Vizeletvizsgálat
vizelet általános vizsgálat    

Góckutatás
fül-orr-gégészet és fogászat

Mi történik a műtétet megelőzően?

Altatóorvos általi lelet-átnézés és vizsgálat
A műtétet megelőző naptári héten, valamennyi leletet az altatóorvos is átnézi. Telefonos konzultáció során kikérdezi a beteget. Ha itt mindent rendben talál, akkor a személyes altatóorvosi vizsgálatra csak a befekvés napján kerül sor. 
Eldönti, melyik típusú érzéstelenség (altatás, gerincérzéstelenítés, idegblokád) a legideálisabb a beteg számára. Általában a gerincérzéstelenítést javasolják, mivel ez a legkeésbé terhelő a beteg számára. Ez nem jelenti azt, hogy a páciens végig ébren van a műtét alatt, kaphat altatót is, de a fájdalommentességért a gerinccsatornába beadott injekció a felelős. 

Fontos!
Amennyiben a beteg bármilyen, a véralvadást befolyásoló gyógyszert szed, akkor azt a műtétet megelőzően el kell hagyni, illetve olyan szerrel kell helyettesíteni, ami mellett biztonságosan, fokozott vérzés veszélye nélkül elvégezhető a műtét. Feltétlenül időben közölje kezelőorvosával, ha ilyen gyógyszeres kezelés alatt áll. Az átállítás 4-5 napot is igénybe vehet. Amennyiben ez nem történik meg időben, akkor a tervezett műtétet biztosan elhalasztják.

Mi történik a beteggel a kórházban? 

Rendszerint a műtét napján, a tervezett beavatkozás előtt legalább 2 órával kerül sor a beteg osztályos felvételére. Az osztályon először a nővérek, majd az operáló és az altató orvos is átnézi a dokumentumokat.

Fontos! Mind a nővéreknek, mind az orvosoknak pontosan ismerniük kell, hogy a beteg milyen gyógyszereket szed, és milyen napi dózisban. Célszerű erről egy pontos listát készíteni, de még jobb, ha magával viszi a gyógyszeres dobozait, ugyanis azokon a név mellett az adott gyógyszer hatóanyagtartalma is pontosan fel van tüntetve.

Az orvos kikérdezi és megvizsgálja a beteget. Az észlelteket rögzíti a kórlapban. Elrendeli a műtéttel kapcsolatos gyógyszereket és egyéb tennivalókat. 

A műtét antibiotikus védelemben történik. Ez azt jelenti, hogy az esetleges sebfertőzés kivédése céljából a műtét napján antibiotikumot (baktérium ellenes gyógyszert) kap a beteg intravénás infúzió formájában. A műtéti vérveszteség minimalizálása érdekében speciális vérzéscsökkentő infúzióban is részesül. 

A műtét kapcsán vérrögképződést megelőző kezelésben részesül a beteg. Ezt az injekciós kezelést a műtétet követően 2 héten keresztül kell folytatni. Jó hír , hogy van már tablettás alternatívája a kezelésnek, mellyel a beteg távozása után kiváltható az injectio. Ha azonban a beteg műtét előtt Syncumart vagy Marfarint szedett, akkor a sebgyógyulásig inkább az injekció javasolt, majd azt követően visszaállítható az eredeti véralvadásgátló gyógyszer. Amikor annak hatása ha beállt, az injekció elhagyható, s nem kell kivárni a teljes 6 hetet. Ugyancsak a vérrögképződés kivédésére szolgál a lábszárak rugalmas pólyával történő fáslizása vagy rugalmas harisnya viselése. Erre, függetlenül attól, hogy milyen alvadásgátló kezelésben részesül a beteg, a műtéttől számított 6 héten keresztül mindenképpen szükség van.
 

A műtét napján

A műtét reggelére is vonatkozik az a szabály, hogy 6 ÓRÁVAL A MŰTÉT ELŐTT ENNI SZIGORÚAN TILOS! Folyadékot fogasztani 2 órával a műtét előtt szabad utoljára, de akkor is csak tiszta, szénsavmentes vizet, vagy citrommentes teát. NEM SZABAD INNI tejes italokat, rostos gyümölcsleveket, savas italokat, beleértve a szénsavas vizet is. 

Kifejezetten javasolt viszont, hogy a műtét reggelén bőven fogyasszon a páciens folyadékot (lehetőség szerint tiszta vizet), s csak onnantól ne igyon már semmit, amikor már a 2 órás műtét előtti határidőt eléri. Azaz, ha reggel 8-ra tervezik a műtétet, akkor reggel 6 óra előtt még javasolt bőven vizet inni.

A műtőben hozzávetőlegesen 60 perccel többet tölt el a beteg, mint amennyit maga a műtét ténylegesen megkívánna. Ennek oka, hogy a műtétet egy alapos előkészítés előzi meg. 
Az osztályra kikerülve a nővérek rendszeresen ellenőrzik a beteg állapotát, vérnyomását, pulzusát, az infúzióban bevitt illetve a vizelettel valamint a draincsövön keresztül ürített folyadék mennyiségét. Kontroll vérképvizsgálat alapján dönt a kezelőorvos az esetleges vérpótlás szükségességéről. A fájdalomcsillapításról az orvos utasítása alapján a nővérek gondoskodnak.
A műtéti területről draincsövön keresztül történik az esetleges vérömleny elvezetése. Az ürített folyadék mennyiségének függvényében, de általában 1 nap múlva távolítják el a csövet.
Ha a műtét altatásban történt, akkor az osztályra kikerülve a beteg még órákon keresztül bódult állapotban van. Nem célszerű ekkor még a beteg látogatása. Átlagosan 6 órával a műtét után tudata már teljesen feltisztul, ekkor már ehet is (inni 3 órával a műtét után már szabad). Megkezdi a combizomzat-feszítő és lábfej-tornát. Ha ellenkező utasítást nem kap, akkor szabad, sőt kötelező az ágyban minél többet mozogni. Az operált oldali végtagot is KELL mozgatni, szabad az ágyban elfordulni, felülni, ágy szélére kiülni, de csak akkor, ha már teljesen elmúlt a gerincérzéstelenítés hatása.

A gyógytornász írásban megkapja a szükséges információkat, mi módon lehet elkezdeni a beteg felkeltését, tornáztatását, milyen megkötések mellett kezdhető el a járásgyakorlás.Ha lehetőség van rá, a gyógytornász már a műtét napján elkezdi a tornát a frissen operált beteggel, s akár már felkelés, járásgyakorlatok is bekerülhetnek az aznapi programba.

A műtét másnapján

Reggel ismét vérvétel történik, ellenőrizendő, kell-e esetleg vért pótolni. Reggeli viziten ellenőrzik a beteg állapotát. A gyógytornász felkelti a beteget, aki járókeretre vagy könyökmankóra támaszkodva elkezdi a sétát. Ha a fájdalom engedi, akkor elegendő 1 bot használata, kivételes esetben akár bot nélkül is sétálhat már a beteg. Ezen túlmenően végzik az ágyban az előírt gyakorlatokat. A szívócső eltávolításra kerül.

A műtét utáni napok

A műtét utáni 1-2. nap - Folytatódik a beteg tornáztatása és a járástanítás, lépcsőzés gyakorlása.
A műtét utáni 3. nap - A beteg az osztályról eltávozik. A lehetőségek függvényében vagy rehabilitációs osztályra, vagy otthonába, ahol házi ápolás keretében folytatja a megkezdett gyógytornát és rehabilitációt. Gyakori probléma, hogy nincs idejében szabad hely a Rehabilitációs Osztályon. Ebben az esetben a páciens otthonába távozik, s majd otthonról fekszik be egy későbbi napon a Rehabilitációs Osztályra. 
A varratszedés általában nem szükséges, tekintettel a peciális plasztikai módszerrel történő varrattechnikára.

A segédeszköz (járókeret, mankó) használatának időtartama változó, számos tényező függvénye (protézis stabilitása a beültetés pillanatában, a beteg általános erőnléte, más izületek állapota). Az osztályról való távozáskor a beteg pontos utasításokat kap a mankózásra valamint a kontrollvizsgálat idejére vonatkozóan.